Kositzky Attila előadása a pápai repülőtérről

A magyar katonai repülés egyik elismert személyisége, Kositzky Attila nyugalmazott altábornagy tartott előadást az Országos Könyvtári Napok keretein belül a Jókai Mór Városi Könyvtárban.

Kositzky Attila 43 évig repült, 38 évig a vadászpilóták kenyerét ette. 28 féle géppel, 6665 felszállás során, összesen 3369 órát töltött a levegőben. 15 ejtőernyős ugrásból 9 alkalommal a Balaton hullámai fogadták.

Az előadó a tőle megszokott felkészültséggel mesélt a pápai repülőtér történetéről, amelyet képekkel is illusztrált.

Kositzky Attila elmondta, egy 1936-os Pápa és Vidéke  újságban olvasta, hogy Gróf Esterházy Tamás, Pápa kegyura is nemes gesztussal sietett a város segítségére, hogy a nagyszabású tervet, vagyis a repülőtér építését megvalósíthassa.

– A pápai repülőtér építési munkálatai 1936-ban kezdődtek. Az első repülőgép egy év múlva szállt le Pápán. A következő évben már a Magyar Királyi Légierő két bombázószázada, majd az 1939-ben megalakult vitéz Bertalan Árpád vezette Első Magyar Királyi Ejtőernyős Zászlóalj szolgált a helyőrségben. 1945-től egy szovjet vadászrepülő ezred állomáshelye lett, 1961-től pedig magyarok voltak itt – mesélte az altábornagy.

Kositzky Attila életében meghatározó helyszín volt a pápai repülőtér, mivel pályafutása során itt repült a legtöbbet és éveken keresztül a repülőezred parancsnoka is volt. 1967-től 1973-ig, majd 1978-tól 1990-ig szolgált Pápán, de 1967-től 1999-ig repült is itt.

– A katona oda megy, ahová küldik. 1967-ben Szolnokon szolgáltam, mint vadászpilóta, s a személyi beszélgetésen közölték velem, hogy irány Pápa. Ennek nagyon örültem, hiszen jó barátom akkor már itt szolgált, mint százados. Feleségem Pápakovácsiban kezdett pedagógusként dolgozni, majd Nemesszalókon, aztán a Zimmermannban és a Zalkában – tudtuk meg.

Kositzky Attila előadása során számos érdekes történetet osztott meg a hallgatósággal. Elmesélte, hogy a Pálos téren található lépcsőnél 1945-ben a magyar járőr igazoltatott egy magyar katonát, akiről kiderült meglógott, s a járőrparancsnok azon nyomban agyonlőtte. A pápai huszár laktanyában több mint tíz szökevény katonát lőttek így agyon, de ennek részletei nem ismertek. Ők egyenként megszöktek, mert már nem akartak harcolni, a magyar járőr pedig elfogta őket, s agyonlőtte.

– A pápai repülőtér jelenleg gyönyörű korszakát éli. 2000-ben jogutód nélkül megszűnt, én ettől nagyon el voltam keseredve, aztán nem egészen egy év múlva bázisrepülőtér lett, s jogutódja lett az előtte lévő alakulatnak. Azóta rengeteg fejlesztés történt itt, csodálatosan fejlődik. Alig húsz év leforgása alatt, egy bezáráshoz közeli állapotot követően, hazánk egyik legfontosabb katonai légikikötőjévé vált – mondta az előadó, aki kiemelte, amennyi katona szolgál a repülőtéren, körülbelül annyi polgári munkahely teremtődik a repülőtér életének a fenntartása érdekében.

A jövőt illetően hozzáfűzte, a repülőtér szerinte előbb vagy utóbb egy kettős hasznosítású polgári-katonai repülőtér lehet, ami a város nagy előnyére válhat.

Kositzky Attila soron következő előadása egy hónap múlva lesz, akkor a Magyar Királyi Honvéd Légierő tragédiája lesz a téma.