„Vértanúink ma is összekapcsolnak bennünket a világ magyarságával”

110
fotó: Babos Petra

Megemlékezésre gyűltek össze a pápaiak az aradi vértanúk kivégzésének 171. évfordulóján. A Pápa Város Önkormányzata és a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ által szervezett emlékezést a Március 15. téren tartották. A Himnusz után Bali István, a Kereszténydemokrata Néppárt pápai szervezetének elnöke mondott beszédet.

– 1848 nyarán a Habsburg Birodalom gyakorlatilag kettészakadt, Magyarországot az áprilisi törvények értelmében csak a király személye, az ő megmaradt alkotmányos, tehát korlátozott, jogkörei kötötték Ausztriához. A Batthyány-kormány vonakodott segíteni az osztrák felet az elszakadni akaró olasz tartományok ellen vívott háborúban. Ugyanakkor az osztrák kormány nemcsak, hogy nem segítette a magyarokat a felkelő szerbekkel és románokkal szemben, hanem egyenesen lázította is a nemzetiségeket a magyar kormány ellen. Ebből a konfliktusból bontakozott ki végül1848 őszén, a horvát Jellasics támadásával a szabadságharc. Jellasicsot Pákozdnál sikerült feltartóztatni, csapataink egészen az osztrák határig kergették. Ekkor már odáig fajult a helyzet, hogy a forradalomban született osztrák liberális kormány, az uralkodó körökkel teljes egyetértésben, a birodalom egész hadseregét Magyarország megtámadására utasította. Ha a tervük sikerül, a szabadságharc talán már karácsonyra elbukott volna. Ám radikális osztrák ellenzéki csoportok ismét mozgósították a bécsi tömegeket, újabb forradalom tört ki. Az utcára vonuló tüntetők megakadályozták a katonák Magyarországra indulását, Latour hadügyminisztert pedig meglincselték. A kormány és az udvar elmenekült Bécsből. Mindez október 6-án történt, pontosan egy évvel később erre a napra időzítette Haynau a kivégzéseket. Nem véletlenül! – emelte ki a szónok.

– Az október 6-án Bécsben hatalomra került forradalmi csoportok külpolitikai elképzelése az volt, hogy Ausztriát az akkor alakulni látszó egyesült nagy Németországba olvasszák, de Magyarország nélkül. Semmi kifogásuk nem volt hazánk teljes önállósága ellen, sőt egyetlen reményük volt, hogy a határon álló magyar sereg megsegíti őket az uralkodóhoz és az elűzött kormányhoz hű osztrák hadsereg várható támadásával szemben. A magyar sereg több hetes késéssel lépte csak át az osztrák határt, és Schwechatnál vereséget szenvedett, de így is nyertünk két hónapot. Amíg a birodalmi hadsereg a bécsi felkelők leverésével és a rendcsinálással volt elfoglalva, felkészülhettünk a fogadásukra. A bécsi kormánykörök mindig is a magyar kormány aknamunkáját látták az október 6-i eseményekben. Batthyány Lajos perében is vádpontként szerepeltették, és bár semmit sem lehetett rábizonyítani, kivégzését Haynau ezért tette erre a napra. 1848 decemberében a császári család lemondásra bírta a tehetetlen V. Ferdinándot és unokaöccsét,  a 18 éves Ferenc Józsefet tették a helyére. Windischgratznek már ő adott utasítást a Magyarország elleni általános támadás megindítására. Átmeneti sikereit követően, 1849 tavaszán, a dicsőséges tavaszi hadjáratban, őt is kiűzték az országot irányító Kossuth szervező munkájával teremtett, és Görgey hadvezéri zsenialitásával vezetett, magyar honvédsereg katonái. Leverték a szerb felkelést, elcsendesítették az erdélyi románokat is. E harcokban tüntették ki magukat és nyerték el magas rangjukat az aradi mártírok. Az osztrák hadvezetés többszörösen megszégyenült. Harcedzett seregei ismételten vereséget szenvedtek az általuk lenézett, nagyrészt újoncokból álló honvédcsapatoktól. Emiatt orosz segítségre szorulva tudtak csak felülkerekedni. Ráadásul Görgey Világosnál az orosz csapatok előtt tette le a fegyvert, ez is sérthette az osztrák hadvezetés önérzetét. Ezt senki jobban át nem érezhette, mint Haynau, az osztrák hadsereg főparancsnoka, aki Ferenc József akaratából élet-halál ura lett a legyőzött Magyarországon. A tábornokok kivégzésével megvárták a komáromi erőd fegyverletételét, nehogy Klapka tábornok meggondolja magát a tárgyalásokon a kivégzések hírére. Október 4-én megtörtént a vár átadása és már nem volt akadálya, hogy 6-án egy időben hajtsák végre a már korábban meghozott ítéleteket. Az ítéletek kegyetlenségét azzal is fokozták, hogy a katonatisztek számára megalázó, megbecstelenítő akasztást csak négyük esetében változtatták kegyelemből golyó általi kivégzésre. Batthyány csak úgy kerülte el a kötél általi halált, hogy a kivégzés előtti estén egy becsempészett pengével megsebezte a nyakát és így nem akaszthatták fel, hanem agyonlőtték – idézte fel beszédében Bali István, aki hozzáfűzte, a terror azonban nem hozta meg a várt eredményt. Nem megtörte, hanem egységbe kovácsolta az amúgy nagy belső ellentétektől feszített, magyar politikai elitet. A vértanúk vére olyan erkölcsi súlyt jelentett a függetlenségpártiak oldalán, ami hosszú időre ellehetetlenített mindenféle kiegyezést, konszolidációt. A megbékíthetetlen magyarok féken tartása lekötötte a birodalmi erőszak szervezet erejét, és folyamatos vereségre kárhoztatta a birodalmat a kibontakozó európai nagyhatalmi összeütközésekben. Ferenc József személyes felelőssége a véres bosszúállásban a kiegyezés után is beárnyékolta az osztrák-magyar kapcsolatokat. A hóhérmunkát elvégző Haynau gyors leváltása legfeljebb a nemzetközi közvélemény szemében lehetett elfogadható mentség az uralkodó számára. A megtorlás emléke nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar közvélemény nemzeti érzelmű része sohasem tudott azonosulni teljesen a dualista rendszerrel.

Bali István hangsúlyozta, október hatodika olyan mélyen beégetődött a nemzeti mitológiánkba, hogy a 20. századi rendszerváltozások sorát is túlélte, nemzeti identitásunk részévé vált. Az ötvenhat utáni kádári megtorlás analógiája miatt különösen nagy szimbolikus ereje volt a rendszerváltozás előtti ellenzéki mozgalmaink számára. Vértanúink ma is összekapcsolnak bennünket a világ magyarságával. „Magyar az, akinek fáj Trianon”, s talán hozzátehetjük: „és akinek gyásznap október hatodika” – zárta gondolatait a Kereszténydemokrata Néppárt pápai szervezetének elnöke.

A beszédet követően az emlékezők elhelyezték a tisztelet koszorúit a Honvéd-emlékműnél. A megemlékezés a Szózat hangjaival zárult.

A papesvideke.hu oldalon megjelenő valamennyi írást és képet szerzői jog véd. A cikkek és képek üzleti célú felhasználása kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető a web(kukac)papaesvideke.hu címen. Megértésüket köszönjük!