Aranyoklevéllel díjazták a sárközi mintájú tojásokat

240
Fotó: Facebook

A közelmúltban megnyílt a legfontosabb magyarországi népművészeti kiállítás, az Élő Népművészet – Országos Népművészeti Kiállítás a Hagyományok Házában. A megmérettetésen Bakó Ildikó népi iparművészt hímes tojás kategóriában aranyoklevéllel díjazták sárközi mintával készült libatojásaival.

A legmívesebb népművészeti alkotásokat bemutató Élő Népművészet – Országos Népművészeti Kiállítást 1973 óta ötévente szervezik meg. A kiállításra kézművesek, alkotóközösségek, népi iparművészek remekei kétlépcsős pályázat útján kerülhettek be. A tárlat ötévente mutatja be az adott időszakban készült legmívesebb, legszebb népművészeti alkotásokat a Kárpát-medencéből. Idén a Hagyományok Háza ad otthont a népi kézművesek legkiemelkedőbb seregszemléjének, amelyre 464 egyéni, 37 szakkör és 27, kifejezetten erre a pályázatra alakult alkotó közösség 1533 pályamunkáját válogatták be. A kiállításon tájegységi és tematikus blokkokban láthatóak a szebbnél szebb lakástextilek, viseletek és mai ruhák, lábbelik, bútorok, ékszerek, konyhai eszközök, kerámiák, játékok, hangszerek és még számos használati és dísztárgy.
A pályázat kiírásában és megszervezésében a Népművészeti Egyesületek Szövetségének tagszervezetei, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a szintén erdélyi Kallós Zoltán Alapítvány működött együtt a Hagyományok Házával. A kiállítás alkotóit díjazták is, a legnagyobb értékű elismerés a Gránátalma-díj, amellyel idén 35 alkotót jutalmaztak, ezen felül közel 150 arany-, ezüst- és bronzoklevelet ítéltek oda a legkiválóbb népművészeknek – olvasható a Hagyományok Háza honlapján.

Bakó Ildikó a Pápa és Vidéke megkeresésére elmondta, nagyon örömmel fogadta, hogy aranyoklevéllel díjazták.

– A pályázatot ötévente írják ki, az előző két alkalommal karcolt tojásokkal pályáztam, mindkétszer bronzoklevelet vihettem haza. Most úgy gondoltam, hogy írott tojásokat nyújtok be a pályázatra két tájegység mintakincséből, az Sárközből és a Muravidékről. A tojásokat a Veszprém Megyei Népművészeti Egyesület tagjaként küldtem a közép-dunántúli régió kiállítására Székesfehérvárra, ahol a zsűri javaslata alapján Alkotói díjban részesültem, ezzel pedig mindkét kollekció továbbjutott az országos kiállításra – tudtuk meg Bakó Ildikótól, aki hozzáfűzte, meglepődött, amikor a hímes tojás kategóriában meglátta a neve mellett, hogy aranyoklevelet kapott.

– Többen a régiós kiállításon kaptak alkotói díjat. Ők valamennyien kiváló tojásdíszítők és az ő munkáik is eljutottak az országos kiállításra, ezért nem számítottam rá, hogy aranyoklevelet vihetek el a versenyről sárközi mintával készült libatojásaimmal – mondta a népi iparművész.

Bakó Ildikó kiemelte, a sárközi hímesek mintájukban, színeikben egyedülállóak. A korai időszakban növényekből nyert festőlében festették az írott tojásokat. A 20. század fordulóján már bolti festéket használtak, vagyis  sárgát,  pirosat és feketét alkalmaztak. Később öt színnel festették a mintákat,  lilával,  sárgával,  zölddel,  pirossal és  feketével. A népi iparművész is ezt az öt színt használta.

– A tojások elkészítése hosszú, időigényes folyamat. A libatojásokat először megmosom és az egyik búbján kifúrom őket, majd fecskendővel levegőt nyomok beléjük. A tű mellett kicsorog a tojás, ám ezt a műveletet többször meg kell ismételni mire  teljesen üres lesz. Ezt követően kifúrom a másik búbját és kimosom, majd kiszárítom őket. A felső réteget ecetben lemaratom, hogy szép fehér legyen, majd leöblítem, megszárítom. Ezután következhet a tojás mintázása. Meleg méhviaszba mártott írókával megírom a mintát, a két búbján lévő lyukat befedem. Először a lila színt viszem fel ecsettel a kívánt mintarészre, majd száradás után lefedem viasszal. A második színt a sárga festőlében érem el. Száradás után azt a részt, amit sárgán szeretnék hagyni lefedem viasszal. A harmadik a zöld réteg, ezt is ecsettel viszem fel a tojásra, majd száradás után befedem viasszal. A negyedik a piros festőlé, amelyet szintén száradás után fedek le. Végül a fekete festék következik. Száradás után melegítéssel leolvasztom a tojásról a viaszt, puha ronggyal letörlöm, és előjön a minta, ekkor kész az alkotás – árulta el a népi iparművész.

A papesvideke.hu oldalon megjelenő valamennyi írást és képet szerzői jog véd. A cikkek és képek üzleti célú felhasználása kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető a web(kukac)papaesvideke.hu címen. Megértésüket köszönjük!