Az elkövetkező napok rólatok szólnak!

459
Fotó: archív

Emlékszem, azon a májusi napon, huszonegynéhány évvel ezelőtt nem volt olyan csodás, tavaszias idő, mint ma. Az iskolai ballagás után álltunk a Türr-gimnázium előtt és aggódva figyeltük a szemerkélő esőt és szépen felsorakozva vártuk a szervezők döntését, hogy megtartják-e a városi ballagást. Számunkra nem volt kérdés, mi indultunk volna, hiszen pápai diák nem búcsúzhat a középiskolás évektől városi ballagás nélkül! Örültünk, amikor megtudtuk, hogy indulhatunk. Édesanyám – minden eshetőségre felkészülve – még a kezembe nyomott egy esernyőt a kazalnyi virág mellé és már sétáltunk is a szabadtéri színpad felé.

Három éve, amikor a hatalmas eső elmosta a városi ballagást, sokan kutattak az emlékeikben,  vajon hányszor fordult elő ilyen eset a város történetében? Bizony nem sokszor! De ki gondolta volna akkor, hogy az elkövetkező években egy világjárvány miatt végzőseinknek még arra sem lesz lehetőségük, hogy iskoláiktól, iskolatársaiktól elbúcsúzzanak?

Ma délelőtt a városban járva az jutott eszembe, hogy „békeidőben” éppen most sétálnának végig a belváros utcáin a ballagók a diáktársak és büszke rokonok, barátok sorfala között. Ma minden róluk szólna! A Nap nekik mosolyogna, a csodálatos virágok nekik illatoznának és a nagy családi ebédeken mindenkinek lenne egy vicces sztorija a vizsgákról.

Kedves végzős középiskolások! A mai nap és az elkövetkező hetek mindennek ellenére rólatok kell, hogy szóljanak! Rólatok, akik egy bizonytalanságokkal teli, nehéz tanév után kezditek meg hétfőn vizsgáitokat. Rólatok, akik tulajdonképpen másfél tanév óta csak rövid ideig lehettetek együtt osztálytársaitokkal, tanáraitokkal. Rólatok, akiknek az életéből az elmúlt egy évben oly sok meghatározó élmény kimaradt. Rólatok, akik a sok nehézség ellenére is teljesítettétek ezt az utolsó tanévet. Rólatok, akik ma nem sétálhattatok végig a városon diáktársak és büszke rokonok, barátok sorfala között. Rólatok, akik mindennek ellenére hétfőn beültök a vizsgákra és remekül helytálltok majd.

Kedves végzős középiskolások! Steve Jobs szavaival kívánok nektek jó utat: „Az időtök véges, ne pocsékoljátok arra, hogy mások életét élitek. Ne bénítson meg titeket a dogma, hogy mások elvei szerint kell élnetek. Ne hagyjátok, hogy mások véleménye elnémítsa a hangotokat. És ami a legfontosabb: bátran kövessétek a szíveteket és a megérzéseiteket. Mert azok már tudják, kik is akartok lenni valójában. Minden egyéb másodlagos.”

A papesvideke.hu oldalon megjelenő valamennyi írást és képet szerzői jog véd. A cikkek és képek üzleti célú felhasználása kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető a web(kukac)papaesvideke.hu címen. Megértésüket köszönjük!