Emléket állítottak Babos Jánosnak

1446
Fotó: Pintér Ádám

Babos János fotóriporter hosszú évtizedeken át járta fényképezőgépével a várost. Jelen volt minden jelentősebb eseménynél, fotózta az itt élő embereket, dokumentálta a város életét, változásait, fejlődését. Fotói kortörténeti dokumentumok, melyek méltán emelték őt a jeles pápai helytörténészek sorába. Az elmúlt év végén elhunyt fotóriporter, egykori munkatársunk munkássága előtt tisztelegve ma délután elhelyezték névtábláját a Jókai Mór Városi Könyvtár helytörténészeknek emléket állító tábláján.

A családias hangulatú névtábla-elhelyező ünnepség résztvevőit Polovitzerné Antal Mónika, a városi könyvtár szakmai vezetője köszöntötte, felidézve, hogy a város helytörténészeinek emléket állító falat 2018 februárjában helyezték el a könyvtárban. Babos Jánossal immár tizenöten vannak, akiknek emlékét így őrzik az intézmény falai között.

– Most, túl a búcsúzáson, azért jöttünk össze, hogy arról beszéljünk, hogy milyen jó volt együtt. Jancsi – ahogy mi itt legtöbben ismertük – nekem sok-sok közös élményt jelent az elmúlt évtizedekből. Legszorosabb munkakapcsolat akkor volt köztünk, amikor  a helyi lap főszerkesztője voltam, ő pedig az újság fotóriportere volt – idézte fel dr. Áldozó Tamás polgármester, aki arról is szólt, hogy a városszerte ismert fotóriporter megtisztelte azzal, hogy a barátai közé fogadta. – János a maga bohém módján fontos és lényeges dolgokat tudott kimondani, megüzenni, megmutatni fotóin keresztül – hangsúlyozta a polgármester, majd úgy fogalmazott, Babos János mindenkinek az emlékezetében úgy marad meg, mint egy kedves, szerethető ember, aki jó, ha ott van a környezetünkben. S ha János életművének ránk maradt darabjait nézzük, a több tízezer fényképet, ami egy nagy kirakós részeként mutatja be a város elmúlt évtizedeit, rá kell döbbennünk, hogy ebben ott van Babos János élete, de ott van a mi életünk is.

Dr. Hermann István nyugalmazott könyvtárigazgató felidézte az emlékfal létrejöttének történetét, majd szólt azokról az emlékeiről, melyek Babos Jánoshoz kötötték. Elsőként az ötven évvel ezelőtti érettségi tablófotózásról, ahol a náluk csupán néhány évvel idősebb fotós nagyon jó hangulatot teremtett. Ezt követően a könyvtár kérésére végzett fotózásokat, majd két ausztriai utazás és az ottani fotózás emlékét elevenítette fel. Mint mondta, Jancsi mindenhol rendkívül felkészülten és jókedvűen végezte munkáját. Dr. Hermann István arról is szólt, hogy a neves fotóriporter első szóra átadta fotói egy részét a könyvtár helytörténeti fotóanyagának összeállításához. – Jancsi tovább él a képeiben, az alkotásaiban, azoknak az emlékezetében, akik őt ismerték – zárta gondolatait a nyugalmazott könyvtárigazgató.         

Babos Petra, János lánya köszönetet mondott dr. Áldozó Tamásnak, dr. Hermann Istvánnak és a városi könyvtár vezetőségének azért, hogy édesapjának ily módon emléket állítottak. Mint mondta, édesanyjával nagyon büszkék édesapjára, aki igazi lokálpatrióta volt. Többször is adódott lehetősége más városban folytatni pályafutását, de ő hű maradt Pápához. Petra arról is szólt, édesapja tervezte több ezres fotóanyagának rendezését, digitalizálását. Ez a járvány miatt már nem valósulhatott meg, de ő mindenképpen azt tervezi, hogy elvégzi az értékes, jelenleg édesapja sajátos rendszere szerint tárolt gyűjtemény katalogizálását.     

A papesvideke.hu oldalon megjelenő valamennyi írást és képet szerzői jog véd. A cikkek és képek üzleti célú felhasználása kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető a web(kukac)papaesvideke.hu címen. Megértésüket köszönjük!