A nemzeti összetartozás napja (Cikkünket frissítettük)

845

Néhány perccel ezelőtt kezdődött Pápa Város Önkormányzata A nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett megemlékezése a Millenniumi Emlékparkban. A rendezvényen dr. Guias János Zsolt önkormányzati képviselő mond emlékbeszédet. Szavalattal közreműködnek Simon Botond és Végh Zsolt.

– Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozhatatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában. Generációk óta a régió politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója. Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik. Ám a magyarság számára Trianon a 20. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk, a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után is képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására – idézte a 2010. május 19-én kelt Nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat indoklását dr. Guias János Zsolt.

A képviselő beszédében hangsúlyozta, mi, magyarok a trianoni békediktátum aláírásának napján nemzetünk történelmének egyik legmegalázóbb, legigazságtalanabb, valamint lélekben és lélekszámban legpusztítóbb eseményére emlékezünk. – Trianon mélységes igazságtalansága az oka annak, hogy több mit száz éve feldolgozatlan a magyar lélekben ez a méltánytalan ország- és nemzetcsonkítás – mondta a képviselő, aki kiemelte, nincs racionális magyarázat arra, ami történt. Nincs olyan válasz, ami a lelkiismeretünket megnyugtatva magyarázná meg, hogy „igen, kedves magyarok, ti ezt megérdemeltétek”.

A szónok gróf Apponyi Albert szavait idézte: „Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját.” A képviselő úgy fogalmazott, ez a mondat megmutatja a magyarok mély elkeseredettségét és 101 év távlatából láthatjuk ezen kijelentés valóságtartalmát is. Trianon nem megoldotta, hanem elmélyítette a nemzetiségi konfliktusokat. Ez először megszülte a II. világháborút, majd hetven évvel később a Balkánon egy újabb véres háborút. Az akkor létrejött államok közül – ahogy Apponyi azt vizionálta – több ma már nem is létezik.

– A nagyhatalmak és az utódállamok Magyarországból egy gyenge, kívülről is irányítható országot akartak létrehozni. Egyetlen szempont volt csak, a győztesek és szövetségeseik igényeinek kiszolgálása – hangsúlyozta dr. Guias János Zsolt, aki arról is szólt, ő egy kis partiumi faluban nőtt fel, felesége Kárpátaljáról származik, így ők mindketten megtapasztalták, milyen magyarként más országban élni, ahol az anyanyelvünk használata bűnnek számított. A képviselő családi emlékeket idézett fel a II. világháború idején a bevonuló magyar katonákat virágkoszorúkkal fogadókról, majd a következőket mondta: – Hazatérve azt tapasztalom, hogy a sötét kommunista időkhöz képest van javulás, de még messze elmarad az európai elvárásoktól. Trianon sok mindent lerombolt. De amit lerombolt, az újjáépül. A történelem tehát nem ért véget 1920. június 4-én. Ahogy a törvény indoklása is mondja, a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására. A szónok ezt követően Ferenc pápa szavait idézte: „Ez a nép a szenvedések közepette sem fárad el keresni az élet vizének a forrását, ahol a remény új erőre kaphat.” – Igen, több mint száz év megaláztatás, szenvedés után sem fáradunk el, nem adjuk fel és hiszünk abban, hogy a magyarság új erőre kaphat itt, a Kárpát-medencében. Trianon sebeire csak részben gyógyír az emlékezés és az, hogy évről évre összegyűlünk mi, magyarok a trianoni emlékműveknél szerte a világban. Legfontosabb, hogy bízva egy erős Magyarországban, megteremtsük az elszakított országrészek ezer és ezer szállal történő összekapcsolását. Ma olyan kort élünk, amikor Magyarországnak esélye van arra, hogy az elvesztett 20. század után a magyarok sikeréről szóljon a 21. század. Újra összekötjük az elszakadt országrészek magyarságát. Mi ezzel járulunk hozzá Trianon örökségének felszámolásához – zárta emlékbeszédét dr. Guias János Zsolt.

A rendezvény koszorúzással ért véget.

A papesvideke.hu oldalon megjelenő valamennyi írást és képet szerzői jog véd. A cikkek és képek üzleti célú felhasználása kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető a web(kukac)papaesvideke.hu címen. Megértésüket köszönjük!