A Vörös Hold

81
fotó: Babos Petra

Az Országos Könyvtári Napok pápai programsorozatának részeként a Bakonyi Csillagászati Egyesület előadását hallhatták az érdeklődők a Jókai Mór Városi Könyvtárban. Ivanics Ferenc egyesületi elnök ezúttal a Vörös Hold – a titkos szovjet holdprogram, ami „soha” nem létezett című vetített képes prezentációját hallhatták. Mint kiderült, az, hogy a szovjetek miért nem jutottak el a holdra, nagyon széles spektrumra tekint vissza.

– Annak idején sok dolgot véka alá rejtettek, s tudni kell az akkori programjukról, hogy ritkán kerültek ki megbízható információk – mondta Ivanics Ferenc.  A közönségnek az 1990-es évekig várniuk kellett, hogy megtudják, volt saját emberű holdprogramjuk. Az 1990-es évekig ők úgy nyilatkoztak, hogy nem akartak eljutni a Holdra. A technológiájuk megvolt ahhoz, hogy véghez vigyenek egy emberes holdrepülést, ám ez csak fikció maradt. A hetvenes évek második feléig gondolkodtak azon, hogy mégis embert küldjenek a Holdra, de a politikai pálfordulások eredményeként ez nem valósult meg – mesélte az előadó, aki kiemelte, a szovjet szakemberek, amióta a rakétatudomány elindult, álmodoztak a holdutazásról, majd az ötvenes években elkezdték papírra vetni egy holdmisszió elképzeléseit. 1961-ben azonban Kennedy elnök bejelentette, hogy embert küldenek a Holdra, s egészségesen vissza is hozzák a Földre. Végül az USA a saját GDP-jének  5 százalékát fordította a programra, míg a szovjetek ennek csak a töredékét. A szovjetek nem is igazán lelkesedtek ezért a programért, illetve a szovjet űrkutatás félig katonai kezekben volt, s ők nem látták annak értelmét, hogy embert küldjenek a Holdra. Ez sok feszültséget okozott – tudtuk meg.

– A program sikeres lehetett volna, ha komolyan veszik, ha időben elkezdik a felkészülést rá, s persze, ha elég anyagi forrást biztosítanak rá. A legfontosabb, hogy annyira szívügyüknek kellett volna a programot tekinteniük, mint az amerikaiaknak. Az amerikaiak holdprogramja közösségi program volt, minden amerikai szívügyének tekintette, de a szovjet programról csak a szűk vezetői réteg tudott – mondta Ivanics Ferenc. A szovjet nép a Hold űrszondás felderítésről tudott csak, ebben a szovjetek sikeresek voltak.

A szovjetek holdrakétája 1969 és 1972 között négyszer is elstartolt, de mind a négyszer felrobbant. Az indításokhoz tervezett N1 hordozórakétát nem sikerült tökéletesre fejleszteni, így ezek nem repülhettek űrhajósokkal. 

A papesvideke.hu oldalon megjelenő valamennyi írást és képet szerzői jog véd. A cikkek és képek üzleti célú felhasználása kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető a web(kukac)papaesvideke.hu címen. Megértésüket köszönjük!