Menóra, a legismertebb zsidó szimbólum

622
Fotó: Pintér-Papp Eszter

A menóra kifejezés a fény szóból származik. A teremtés történetének kezdetén arról ír nekünk a Biblia, hogy sötétség volt és az Örökkévaló megteremtette nekünk a fényt. Ezt a fényt viszi tovább az a gyertyatartó, melynek több változatát is ismerjük. Ezek közül az egyik a menóra, a hétágú gyertyatartó. Többek közt erről is szólt a Zsinagógai séták mai alkalmának előadója, Kántor Anita pápai származású rabbi Mi az a menóra és mi köze a szombathoz? című előadásában.

A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület rendezvényén elhangzott, a menóra a jeruzsálemi templomban is megvolt. Eredetileg a sivatagi vándorlás alatt az egyik legfontosabb kelléke volt a vándor szentélynek. Ezt a hagyományt később megtartották magában a szentélyben, majd a zsidóság továbbvitte azt a zsinagógákba is.

Kántor Anita elmondta, menórának nevezzük még a hanukai gyertyatartót is, melynek kilenc ága van, s ebben az esetben is a fény dicsőítéséről van szó.

– A fény nagyon fontos az életünkben. Nem kell ahhoz zsidónak lenni, hogy rádöbbenjünk,  fény nélkül nem értjük meg a sötétséget és sötétség nélkül nem tudjuk értékelni a fényt. A fényhez kapcsolódóan az ünnepek ünnepe, a legnagyobb ünnepünk a Jom-kippuron kívül, amit a szombatok szombatjának hívnak, maga a Szombat, amit szintén gyertyagyújtással kezdünk és fejezünk be. Tehát maga a menóra kifejezés nemcsak a hétágú gyertyatartót jelenti, ami a köztudatban van, hanem annál sokkal többet ad az életünkben, a zsidóságban, nemcsak a történelmünk számára, hanem a mindennapjainkban is, az élet ciklusában – hangsúlyozta a rabbi, akitől érdekességeket is megtudhattunk a menóráról. Mint mondta, az eredeti, a vándor szentélyben lévő menóra érdekessége, hogy az volt az egyetlen, ami tömör aranyból készült. Az összes többi aranyozott volt vagy ezüstből készítették. A másik érdekesség, hogy a 7. században Jerikóban egy zsinagóga padlózatára olyan mozaikot készítettek, amelyet később a régészek megtaláltak, s amelyen szintén a fény fontosságát emelték ki.

A menóra azonban nemcsak a fénnyel van kapcsolatban, hanem az élet fáját is szimbolizálja, emellett a hét napjaival is összefügg. – Azt mondja a hagyomány, hogy középen van a szár, ami egyensúlyban tartja a gyertyatartót és három-három ág van kétoldalt, amelyek a hét napjait szimbolizálják. A középső a Sábesz, ami egyensúlyban tartja nekünk a hetet – mondta el Kántor Anita.

Az előadótól azt is megtudhattuk, hogy Mózes 2. könyvében találhatjuk pontosan, hogy hogyan kell elkészíteni a szentély gyertyatartóját. Becalél mester volt az a művész, aki Mózes közvetítésével az Örökkévaló utasításait követve elkészítette a menórát. Az sem véletlen, hogy Izrael címerében is menórát láthatunk.

Kántor Anita arról is beszélt, hogy az eredeti menórák olajjal működtek, hiszen akkoriban még nem ismerték a gyertyát. A papok feladata volt gondoskodni arról, hogy ez a fény soha ne aludjon ki. A templomokban a tóraszekrény fölötti örökmécses ebből a hagyományból származik.

A Zsinagógai séták következő előadását augusztus 4-én, szerdán 17.30 órától tartják. Akkor dr. Bányai Katalin, az egyesület elnökségi tagja tart előadást Nagyvárad-zsidóság-szecesszió címmel.   

A papesvideke.hu oldalon megjelenő valamennyi írást és képet szerzői jog véd. A cikkek és képek üzleti célú felhasználása kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető a web(kukac)papaesvideke.hu címen. Megértésüket köszönjük!