Múltidéző séta a zsidó temetőkben

1195
Fotó: Babos Petra

Múltidéző sétára invitálta az érdeklődőket ma délután a Zsinagógai séták című sorozat keretében a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület, melynek során a pápai zsidóság ó- és új temetőjét járhatta be a népes társaság Schmidt Orsolya egyesületi elnök vezetésével.

Az egyesület elnöke elmondta, a XVIII. században a Kálvárián volt elkerített rész, ahová a zsidók temetkeztek. A régi temetőnél a kapunál valaha állt egy ravatalozó, melynek falait Hercz Dávid festőművész munkái díszítették. A festmények Illés próféta tüzes szekéren való mennybemenetelét ábrázolták.

– A zsidóság szerint a halál Isten büntetése az emberek által elkövetett bűnökért. Szerintük csak a test hal meg, anyagtalan lelke nem, halál után a testből a lélek visszatér teremtőjéhez. A halált úgy képzelték el, hogy a lélek kimegy a testből. Régi szokás, hogy a halál pillanatában a házban található edényekben lévő összes vizet kiöntik az udvarra, sőt, ezt három szomszéddal arrébb is elvégzik azért, hogy így menjen a halál híre szomszédról szomszédra, ne kelljen szóban közölni. Az előkészületekhez tartozik a tükrök letakarása is, azért, hogy a halott és a lelke ne lássa meg magát. A halott mellett zsoltárokat mondanak, Misnát tanulnak. A halott őrzői a közösség férfi tagjai vagy a Szent Egylet tagjai. A virrasztás szokása mára átalakult, mert a halott nem maradhat a házban vagy a kórházi ágyon. A halottat köröm és hajvágás után langyos vízben megmosdatják, majd felöltöztetik fehér halotti ruhába, amelyre jellemző, hogy dísztelen és egyszerű. Szemére és szájára cserepek kerülnek, így elzárják a rossz szellemek behatolási útját,  lelke nem zavarja az élőkét. A koporsó egy gyalulatlan deszkából készül, szögek nélkül. Az elhunyttal semmilyen ékszert nem temetnek el a sírrablók miatt – derült ki a sétán.

Az egyesület elnöke a temetésről is beszélt. Elmondta, a temető az élők és az öröklét háza. A halál bekövetkezte és a halott felkészítése után, még aznap vagy a halál beállta utáni napon volt a temetés. A halottat az előírás szerint a földbe kell temetni, a boncolás általában tilos. A zsidó halottat a zsidó temetőbe kell temetni.

– A temetőbe általában az elhalálozás sorrendjében temetnek. Sírkövet a halálozás első évfordulóján állítanak, a temetőből kifelé jövet szokás füvet tépni és a hátunk mögé dobni, így nem viszünk el semmit, ami a halotté – fogalmazott az előadó.

Schmidt Orsolya a séta kapcsán kérdésünkre elmondta, nagyapja a zsidó temetőben nyugszik, s úgy gondolja, fontos, hogy ápolják és gondozzák a temetőket, hiszen ezzel a múlt előtt tisztelegnek, azok előtt a zsidók előtt, akik építették, szépítették Pápát, ezért sosem szabad róluk megfeledkezni. A gyászban, a halában, a temetkezésben benne van a múlt, a hagyomány, s minden, amit tovább kell vinni.

Az elnök a Médiacentrum kérdésre elmondta, idén a Zsinagógai séták elnevezésű programsorozat volt az első nagyobb rendezvénye az egyesületnek.

– Nagyon örültünk annak, hogy sikerült ismét a zsinagóga falai között megszerveznünk az előadássorozatot. Úgy érzem, ezúttal is sikerült tartalmában hozzátennünk az előző évek programjaihoz, s előadásainkon új ismeretekkel bővült a megjelentek tudása. Vendégünk volt Kántor Anita rabbi, dr. Bányai Katalin egyesületi tag és Vári György irodalomtörténész is. Az öt alkalomból álló sorozat a mai temetői sétával zárult – tudtuk meg az elnöktől, aki hozzáfűzte, az egyesület soron következő rendezvénye a szeptemberi Zsidó Kulturális Napok lesznek.

A papesvideke.hu oldalon megjelenő valamennyi írást és képet szerzői jog véd. A cikkek és képek üzleti célú felhasználása kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető a szerkesztoseg(kukac)papaimediacentrum.hu címen. Megértésüket köszönjük!