Hétmérföldes mesenap a könyvtárban
A magyar népmese napját Benedek Elek születésnapján, vagyis szeptember 30-án ünnepeltük. A Jókai Mór Városi Könyvtárba Senye Ilona Metamorphoses-meseterapeuta és négy Pompás Nagykövet, Popovicsné Gyenge Judit, Szabadi Melinda, Takácsné Farkas Krisztina és Győriné Erdély Regina hozott el egy-egy régi mesét.
A foglalkoztató bejáratánál hamuba sült pogácsával várták a programra érkezőket.
Popovicsné Gyenge Judit, a mezőlaki óvoda vezetője elmondta, 2020-ban a mezőlaki Tengelic Természetvédő Óvoda az országban elsőként nyerte el a Pompás intézmény címet. A népmesét középpontba helyezve, a népi kultúra elemeivel kiegészítve népi játékok, népdal-, tárgyalkotás- komplex népmese-foglalkozásokat készítenek.
– Mi fejből és szívből mondjuk a meséket. Szeretnénk, ha a szülőkhöz is eljutnának ezek és azt, hogy visszakerüljön a mesemondás a családok mindennapjaiba. Azt nyilván nem várhatjuk el, hogy a szülő mindet fejből mondja, de ha már felolvassa gyermekének a mesét, az is jó – tette hozzá az óvoda vezetője.
Senye Ilona a Médiacentrum kérdésére elmondta, a magyar népmeséket mesélni jó, ezért a mai napon élőszóval mondták el ezeket a gyerekeknek a városi bibliotékában. A mesékben bennük van a bölcsesség, az igazság iránti hit, a boldogság és csoda öröme, a kaland szeretete és a bátorság, kitartás.
– A Magyar Olvasótársaság 2005 tavaszán kezdeményezte, hogy szeptember utolsó napja a magyar népmeséké legyen. Nagyon fontos, hogy a népmesék ne vesszenek el, megmaradjanak az utókor számára, s a bennük élő bölcsességeket tovább tudjuk hagyományoztatni az új generációknak. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé. Benedek Elek egyszerre volt újságíró, kiadó, mesegyűjtő és mesemondó, az ő gyűjtőmunkássága nagy hatással van a mai napig a nevelésre és a szellemi örökségre. A magyar népmesék nyelvi gazdagsága egyedülálló. Vannak olyan európai országok, ahol nem is ismerik azt a kifejezést, hogy hetedhétország – emelte ki Senye Ilona, akitől megtudtuk, ő nagyon kedveli a székely népmesék ízes szójárását. Hangsúlyozta, fontosak a mesék, mert azok lelki táplálékok és bennük van a szabadság arra, hogy mindenki annyit halljon meg belőlük, amennyit ő szeretne.
Az öt mesemondó négy mesével – a Prücsök, a Macskacicó, a Rozmaringszál és a Tulipánból lett királyfi – repítette a varázslatos hetedhétországba a résztvevőket.
