A magyarországi németek elűzetésére emlékeztek
A Pápai Német Nemzetiségi Önkormányzat a magyarországi németek elűzetésének 75. évfordulója alkalmából koszorúzással emlékezett a vasútállomásnál elhelyezett emléktáblánál ma délután.
A főhajtáson Unger Tamás alpolgármester elmondta, minden olyan történelmi eseményre, minden olyan történelmi katasztrófára, ami ártatlan áldozatok meghurcolását, elpusztítását jelentette,kötelességünk emlékezni és emlékeztetni.
– A katasztrófáknak egy közös nevezője mindenképpen volt, az, hogy ezeknek az áldozatai mindig ártatlan emberek voltak. A nagy politika a kis emberek sorsát befolyásolta leginkább, s őket érintette. Január 19-én volt 75 éve annak, hogy a németek elűzetése kezdetét vette az országban. A németek, mint a különböző országok lakói, minden országban a szorgalmas, tevékeny nemzetiségek közé tartoztak, akik munkájukkal sokat tettek hozzá az ottaniak életéhez. Ezt a gazdagságot el lehetett venni, meg lehetett fosztani a németeket ettől. Legtöbb esetben a II. világháború következményeként történhetett meg ez a kitelepítés. Magyarországon a német nemzetiség egy olyan gazdag, szorgalmas és tevékeny része volt a nemzetnek, akik sokszor magyarabbak voltak a magyaroknál. Magyarnak nevezték magukat, vagy azt mondták, hogy németek, de Magyarországon szeretnének élni. Összesen 220.000 embert telepítettek ki, illetve menekültek el az országból – emelte ki az alpolgármester.
Unger Tamás hangsúlyozta, kötelességünk emlékezni, s felemlegetni azt, hogy egy ilyen katasztrófa is sújtotta a magyar történelmet.
– Pontosan ma 73 éve, 1948. október 11-én született meg az a rendelet, amelyik leállította ezt a folyamatot, s visszahelyezte a német polgártársainkat a teljes jogkörükbe – fűzte hozzá az alpolgármester.
Az emléktáblánál Pillerné Fódi Ilona, a Pápai Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Bakos Adél elnökhelyettes és Drabant András, a nemzetiségi önkormányzat tagja, valamint dr. Áldozó Tamás polgármester és Unger Tamás helyezték el a megemlékezés koszorúit.
Ezt követően Márkusné Vörös Hajnalka, a Veszprém Megyei Levéltár főlevéltárosa tartott előadást a Polgármesteri Hivatal kistárgyalójában Pápa és környéke német lakossága elűzetésének történetéről, melyben kitért a kitelepítés három szakaszára.
– Mindhárom szakaszban érintettek a Pápa környéki németek. Az egyik kitelepítési szakasz 1945-ben volt, amikor a menekülő német csapatok vitték magukkal az itt lakó németeket és a leventéket. Ez erőteljesen érintette Pápát is. A másik szakasz 1946, amikor az amerikaiak megszállási területére telepítették a magyarországi németeket. Ezt követően körülbelül egy év bizonytalanság következett: jogaikat megvonták, házaikat másnak kiutalták, nem vállalhattak munkát. Aztán 1947 végén kapott engedélyt a magyar kormány arra, hogy a szovjetek által megszállt németországi területekre telepíthetnek ki 20 ezer embert. Ekkor indult meg a harmadik szakasz, melynek során 14 ezer német ajkúnak kellett elhagynia otthonát. A Veszprém megyei német lakosság elszállítását 1948 januárjában kezdték meg – tudtuk meg az előadótól.
Márkusné Vörös Hajnalka kiemelte, a kitelepítettek hazája Magyarország volt, ők ide integrálódtak, kultúrájukat hungarikumként őrzik a magyarok.