Kálvin-konferencia a teológián

480
Fotó: Babos Petra

A Pápai Református Teológiai Akadémia ad otthont a Kálvin Kutatóintézetének Konferenciája című kétnapos rendezvénynek. A program ma délután kezdődött. A megjelentek előadást hallhattak többek között Közerkölcsök genfi és debreceni módra a helyi reformáció kezdetén, A tridenti zsinat határozatainak cáfolata, Az erdélyi vallásszabadság, vallási tolerancia és a 16-17. századi Európa, Trianon következményei a Dunántúli Református Egyházkerületben, Kálvin lelki-szellemi hatása a 17. századi magyar szellemi elitre, valamint A felvidéki reformátusok Trianon utáni egyházépítése címmel.

Dr. Huszár Pál nyugalmazott dunántúli főgondnok, egyháztörténész, a PRTA tanára előadásában a nemzetmegtartó erőre hívta fel a hallgatók figyelmét. Magyarországon a társadalom vonatkozásában a reformáció nemcsak hitújító mozgalom, hanem valóban nemzetmegtartó erő volt. A reformáció hozta meg a magyar nyelvű igehirdetést, a Szentírást, az iskolát.

Dr. Szabó Előd, a Pápai Református Teológiai Akadémia Szisztematikus-történeti Intézetének vezetője a Médiacentrumnak elmondta, tizenkettedik alkalommal szervezték meg a konferenciát a Pápai Református Teológiai Akadémia épületében.

– A Kálvin Kutatóintézetet 2009-ben hozta létre a Dunántúli Református Egyházkerület, azzal a céllal, hogy felpezsdítsék a magyarországi Kálvin-kutatást. Az elmúlt konferenciákon Sárospatakról, Debrecenből és Budapestről is érkeztek hozzánk előadók. Idén különleges a rendezvény, mert a felvidéki teológiáról is várunk előadót. Eddig még ilyen nem volt, így nagyon örülünk, hogy dr. Somogyi Alfréd református lelkipásztor vállalta az előadást – emelte ki dr. Szabó Előd.

Dr. Somogyi Alfréd református lelkipásztor, egyháztörténész, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja elmondta, fontos a Kálvin-konferencia, hiszen a múltunk ismerete nélkül bizonytalanul lépünk a jövőbe. Ha a múlt eseményeit meg tudjuk ismerni, azokat elemezni, akkor nagyon sokszor az előttünk álló történelmi idők kihívásaiban is jobban helyt tudunk állni.

– Immáron 100 éve a szlovákiai református keresztény egyház önálló egyházi testületként éli életét a Kárpát-medence magyar reformátusságának családjában. Az I. világháborút követően egy ötéves tétlenkedésnek tűnő, inkább útkereső állapot volt a felvidéki reformátusságra a jellemző. Ez nagyban köszönhető annak, hogy a sokak által demokratikusnak tartott Csehszlovák Köztársaság nem volt annyira demokratikus, ugyanis a református egyházat magyar egyháznak tekintette. Éveken keresztül a lelkészeink és tanítóink nem kaptak fizetéskiegészítést, ami számos családnak egzisztenciális nehézséget, lelkészgyermekek éhezését jelentette. Aztán 1921 elején alakult meg a két felvidéki egyházkerület – hangsúlyozta az előadó, aki hozzátette, sok tárgyalás, egyezkedés és önfeláldozás után a reformátusság saját lábra állt, vagyis saját nyomdája, saját lelkészképző intézménye lett.

– Az idei konferencia programja ötvözi, hogy a Kálvinnal és az egyháztörténettel foglalkozó szakemberek saját kutatásaikról beszámolhatnak. Az előadók között vannak nyugalmazott professzorok, református lelkipásztorok, doktoranduszhallgatók és egyháztörténészek is. Igyekeztünk úgy összeállítani a kétnapos programot, hogy az színes és érdekes legyen a hallgatók számára – mondta dr. Szabó Előd.

A konferencia holnap előadásokkal folytatódik és bemutatják A Dunántúli Református Egyházkerület története a kezdetektől a türelmi rendeletig című kötetet is, melyet a Dunántúli Református Egyházkerület tavaly jelentetett meg.

A papesvideke.hu oldalon megjelenő valamennyi írást és képet szerzői jog véd. A cikkek és képek üzleti célú felhasználása kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető a web(kukac)papaesvideke.hu címen. Megértésüket köszönjük!