Poéta séta a költészet napján

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Ezen jeles alkalomból a Jókai Mór Városi Könyvtár számos érdekes és színes programmal várta az érdeklődőket.

A könyvtártól indult ma délután a Poéta séta elnevezésű esemény, melynek során a résztvevők olyan költők házait és a hozzájuk kötődő épületeket keresték fel, akik Pápán alkottak vagy ide jártak iskolába. A sétát Császár Csilla könyvtáros vezette.  

A könyvtár udvarán összegyűltek együtt elénekelték a Kertész leszek című dalt, majd elindult a népes csapat az első állomásra, amely a Jókai Mór utcán található Jókai-ház volt.

– Jókai Mór többször járt Pápán, 1857-ben Vály Marinál töltött el több napot, 1880-ban Tarczy Lajos professzori jubileumára látogatott el a kollégium díszünnepségére. Városunk mindig is magáénak tekintette a nagy író emlékét – mondta a könyvtáros, majd Patai Józsefné és Wölfinger Géza szavaltak. Innen az egykori megyeháza épületéhez sétáltak a jelenlevők.

– Lampérth Géza a református kollégiumban tanult és részt vett a Pápai Független Hírlap szerkesztésében. Több pápai vonatkozású szépirodalmi és művelődéstörténeti művet írt. Az iskola önképzőkörében négy éven át ő nyerte el a költői pályadíjakat. Kuruc világ című színműve a Rákóczi szabadságharc idején, Pápán játszódik – tudtuk meg Császár Csillától, majd Szabó Dávid, a Türr István Gimnázium és Kollégium tanulója Lampérth Géza: Tavaszi ének című versét szavalta el.

A séta harmadik állomása a Március 15. tér volt. Itt Kőrös Endrére emlékeztek a megjelentek.

– Az író, költő, műfordító és szerkesztő Nagyváradon született, 1901 és 1934 között tanár, majd tanítóképző intézeti igazgató volt Pápán. Főtitkára a pápai Jókai Irodalmi Egyesületnek, 1903 és 1919 között szerkesztője az általa alapított Pápai Hírlapnak. Petőfiről és Jókairól tanulmányt írt – tudtuk meg a könyvtárostól. Csukárdi Tibor, a nyugdíjas irodalmi kör vezetője Kőrös Endre: Petőfi és Jókai című művét szavalta el.

A népes társaság ezt követően a református gimnáziumhoz sétált, ahol Bódás Jánosra emlékeztek.

– Középiskolai tanulmányait a pápai Református Kollégium gimnáziumában végezte. Teológiát is Pápán tanult, majd 1930 szeptemberében Pápán szentelték lelkésszé. Első verseskötete, Új titok előtt címmel Pápán jelent meg – mondta a sétát vezető könyvtáros, majd Kántor Zoltán refis diák adta elő Bódás János: Üzenet diákkorom városába című versét.

Az érdeklődők ezt követően a Rab Zsuzsa emléktáblához sétáltak.

– A költő és műfordító Pápán született, s ifjúkorát is itt töltötte. Elsősorban az orosz klasszikus költők fordításával tűnt ki, de verseiben megjelennek a Tapolca-parti malmok is – emelte ki Császár Csilla. Rab Zsuzsától Otthagyott városom című versét hallgathatták meg a sétán résztvevők, melyet P. Tófeji Valéria adott elő.

Innen a séta a Bocsor-házhoz vezetett. Ott kiderült, hogy ahogy a tábla is mutatja, a házban lakott Kozma Andor költő, műfordító, tanulmányíró, aki középiskoláit részben a pápai református kollégiumban végezte el. Iskoláját legszebb versében, A karthagói harangokban idézi fel, melyet Bohoni Árpád és Tóth Zoltán, a Refi diákjai adtak elő.

A népes csoport útja ezután a Gyurátz Ferenc utcába vezetett, ahol Petőfi Sándor első pápai lakhelyét keresték fel. Ott a költő Szín és való című versét Antal Ferencné és Musicz Jánosné előadásában hallhatták a megjelentek.

A séta Nagy László emléktáblájánál ért véget. A Világos utcában a költő egyik legismertebb versét, a Már itt kuksolok… című művét Csiba Ágota, a Türr István Gimnázium és Kollégium tanulója szavalta el.

Az egyes állomásokra érkezve az Allegro AMI jóvoltából trombitaszó köszöntötte a költészet napját ünneplő közösséget.