A magyarok nyomában

Beszédes Isten nevek – Szkíták, Szakák, Hunok és Magyarok címmel tartott vetített képes beszámolót Bakos Attila író, filozófus ma este az Edvy Malom Fogadóban. Előadásában a magyar őstörténetet ágyazta be az emberiség egész őstörténetébe, alkalmazkodva a húsvét hangulatához.

– A magyar őshagyománynak van egy különleges vonása, mégpedig, hogy nem áll meg a Szent István-i határoknál, lényegesen távolabbra nyúlik vissza, mint az ezer év, ami a kereszténységnél fontos. Arra törekszünk, hogy kicsit nyomon kövessük visszafelé ezt az utat, amelyiket a honfoglalásig bejártak az őseink, különböző kultúrákkal és filozófiai rendszerekkel. Több nagy világkultúra is érintette a civilizációnkat – emelte ki az előadó, aki hangsúlyozta az indiai filozófiát.

– Létezik egy speciális indiai kereszténység, amelyet Tamás apostol alapított. Ő volt az egyetlen, akit Krisztus Indiába küldött tanítani. Emiatt érdekes a gondolat, hogy a magyar őshagyomány ilyen jellegű filozófiai gondolkodást is tartalmazott – tudtuk meg Bakos Attilától, aki elárulta, amióta leérettségizett, azóta foglalkozik ezzel a témával.

– Indiában nagyon ősi civilizációval találkoztam. Nekik a nyelvük, írásaik fennmaradtak. Ők egy jól kutatható civilizációkultúra, s vannak magyar nyomai is. A hunok egyik ősi bölcsője  India és Kína, Afganisztán környékére tehető, s aztán jutottak el idáig – tette hozzá az író, aki hangsúlyozta, sikerült Kőrösi Csoma Sándor egyik álmát megvalósítania, hiszen kiadta a 3.000 oldalas szanszkrit értelmező szótárt. A tibeti nyelv igazából a szanszkrit nyelvváltozata – derült ki az előadáson.

A megjelentek az előadás végén kérdéseket tehettek fel.