Nyáry Krisztián volt a könyvtár vendége

A Jókai Mór Városi Könyvtár vendége volt Nyáry Krisztián kommunikációs szakember, könyvkiadó, író, irodalomtörténész, az Így szerettek ők 1–2., az Igazi hősök – 33 magyar, a Merész magyarok – 30 emberi történet és a Festői szerelmek című könyvek szerzője ma délután. Vezetett PR-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs vezetője, majd két könyvkiadó igazgatója is. Az író mesélt életéről, munkásságáról, az olvasásról, költőkről és írókról.  

Nyáry Krisztián ma délelőtt türrös és refis diákoknak is tartott előadást.

– Az olvasás az emberiség emlékezete, azért, hogy az előttünk járó generációk, számunkra ismeretlen emberek gondolatait is megismerhessük és tudjuk értelmezni. Enélkül az ember nem lenne ember. Ez az egyik legfontosabb tudásunk, már körülbelül 5-6.000 éve olvasunk. Ez idő alatt megtanultuk, hogy az érzelmi tapasztalat átadásának is a leghatékonyabb módja  az, hogyha olvasunk. Ezt nevezzük irodalomnak. Ez egy alapfunkciója a működésünknek, mert irodalomolvasás útján alakulnak ki vagy működnek sikeresen olyan készségeink, képességeink, mint a kreativitás, az empátia és az intelligencia – mondta Nyáry Krisztián, majd kiemelte, alapvetően mindegy, hogy mit olvasunk, de minél több gondolkodásra sarkall egy kötet, annál jobb. Ha nem válaszol semmilyen kérdésünkre sem, akkor kevésbé működik. Jó, ha valaki szórakoztató irodalmat, krimit kezd el olvasni, mert önmagában az olvasás az agy edzése. Minél nehezebb úgymond a pálya, annál hatékonyabb az edzés, s minél jobban el kell gondolkodni, kizökkenni a hétköznapokból, annál hatékonyabb az olvasás.

– Mi magyarok a nemzetközi átlaghoz képest több szépirodalmat olvasunk. Nemrég jártam egy kolozsvári könyvesbolt születésnapján, ahol beszélgettem a tulajdonossal, s ő elmondta, a magyarok sokkal több szépirodalmat vásárolnak, míg a románok inkább történelmi, sőt filozófiai köteteket keresnek. A könyvkereskedelemben mi azt látjuk, nagyon erősen fejlődik az, amit korábban gyermek- és ifjúsági irodalomnak neveztünk. Ennek némi köze van a koronavírushoz, hiszen sok diák otthon volt, a kicsiknek felolvastak, a nagyobbak maguk olvastak. Az ismeretterjesztő könyvek egy része változás előtt áll, hiszen pusztán csak adatokért már nem a könyveket ütjük fel, mivel egy gombnyomásra találunk információt az interneten – emelte ki az író, aki hozzátette, manapság már az útikönyveket inkább csak az idősebbek vásárolják, a fiatalok az applikációk segítségével tájékozódnak.

– A könyveim közül a legnépszerűbbek talán az Így szerettek ők 1-2. Ezeket a mai napig folyamatosan el tudjuk adni, de persze a többi is megtalálja az olvasókat – árulta el Nyáry Krisztián. – A kötetek közül kedvenceim a festőkről írott könyveim. Azok számomra is újdonságot jelentettek, hiszen korábban én sem ismertem a magyar festők életét. Nem tudjuk, hogyan élt Rippl-Rónai vagy Szinyei-Merse Pál. És közben az ő életük is olyan érdekes volt, mint az íróké.

Nyáry Krisztián összegyűjtötte a magyar kultúrtörténet legszebb, legérdekesebb vagy éppen legfelháborítóbb szerelmes leveleit, majd mára már jól ismert stílusában megírta keletkezésük történetét is.

– Mi, akik életrajzokat rekonstruálunk, akár történészek vagy írók, dokumentumokból dolgozunk, vagyis életrajzokból, naplókból, visszaemlékezésekből. A levél egy alapvető műfaj. Számos levél fennmarad, ami sokat elmond az adott korról. Amikor leveles gyűjteményeket állítottam össze, az nem is egy témához, hanem egy korhoz kapcsolódott – tudtuk meg az írótól, akivel Horváth Andrea, a Pápai Médiacentrum munkatársa beszélgetett. 

Az író-olvasó találkozó dedikálással zárult.