150 éve született dr. Kőrös Endre

Dr. Kőrös Endre a Pápai Református Gimnázium, majd a Református Nőnevelő Intézet tanára, később igazgatója volt. Tanári hivatása mellett a helyi kulturális életben is tevékeny szerepet vállalt a Jókai Kör főtitkáraként és az általa alapított Pápai Hírlap felelős szerkesztőjeként. Születésének 150. évfordulója alkalmából a Jókai Kör, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei és a Kőrös család több programpontból álló megemlékezést szervezett.

Az Alsóvárosi temetőben nyugszik dr. Kőrös Endre és felesége, Zalay Paula. Sírjuknál ma délelőtt a leszármazottak, valamint a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója és munkatársai helyeztek el koszorút.

Kora délután a gyűjteményi levéltárban emléksarkot avattak a város köztiszteletben álló polgára előtt tisztelegve. Cikkek, családfa, fényképek, könyvek segítségével ismerkedhet az erre járó dr. Kőrös Endrével, mondta el Hudi József főlevéltáros beszédében.

Az emléksarok avatása után a résztvevők átvonultak a teológia épületéhez, melynek falán ott látható dr. Kőrös Endre emléktáblája, rajta életének legfontosabb állomásaival. Stankovics Marianna, a Jókai Kör elnöke mondott beszédet, kiemelve, hogy a kör számára ma is példaértékű irodalmi munkássága, kulturális, közéleti tevékenysége. Az alkalmon jelen volt dr. Áldozó Tamás polgármester is, aki szintén megkoszorúzta az emléktáblát, éppúgy, mint a családtagok, a gyűjteményi munkatársak, a civil közösségek képviselői.

A jubileumi programsorozat zárórendezvénye az a konferencia volt, melynek a gyűjteményi könyvtár adott otthont. Dr. Kőrös Endre zsidó származású volt, de fiatalon áttért a református hitre és presbiternek is megválasztották. Származásának semmilyen meghatározó szerepet nem tulajdonított, tragikus halála mégis emiatt következett be. 1944-ben a gettóba költözés elől a halálba menekült, öngyilkosságot követett el feleségével. Köntös László gyűjteményi igazgató beszédében kitért arra, hogy dr. Kőrös Endre neve fennmarad, nem feledhető soha, ahogy az sem feledhető, ami vele és sorstársaival történt.

A konferencián az egyik előadó dr. Kőrös Endre dédunokája volt. Dr. Kőrös András beszélt a családról és a leszármazottakról is, akik továbbörökítették azt a példát, amit kaptak: tanulni kell élethosszig, át kell adni a tudást, tenni kell a kultúráért, a közért. Dr. Kőrös Endre műfordítóként is tevékenykedett, németből többek között Schillert balladáit és a Kudrun című hőskölteményt ültette át magyarra. Ezekről Szelestey Éva tanárnő beszélt az érdeklődőknek.