„… se jobb, se rosszabb, csak más…”

Ma délután tartották a zsinagógában a holokausztmegemlékezést, melyet ezúttal is Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület szervezett. A Dunántúl egyik legnagyobb zsidó közösségéből, Pápáról több mint 3000 embert száműztek az auschwitzi haláltáborokba. Közülük csak néhány százan élték túl a borzalmakat.

Schmidt Orsolya, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket. Beszédében kiemelte, hogy a pápai azért lett az ország harmadik legnagyobb zsinagógája, mert korábbi helyén már nem fért el a nagyszámú közösség. – Ma elférünk – a zsidó gyökerekkel rendelkezők és a zsidóság iránt elkötelezettséget érzők is – majd hozzátette – örülünk, hogy minden évben egyre többen vannak ezeken az alkalmakon, mert fontos emlékezni és fontos emlékeztetni.

A mártír istentiszteleten Kurucz Ákos rabbi és Csatlós Tamás előimádkozó szolgált. Kurucz Ákos, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség rabbija szólt arról, hogy három stádiuma van a zsidógyűlöletnek: az első, amikor a többségi társadalom nem engedi, hogy a zsidók zsidókként éljenek közöttük, a második, amikor nem engedik, hogy közöttük éljenek, a harmadik pedig, amikor nem engedik, hogy éljenek. Ez a harmadik stádium 1944. július első hetére Pápán is elérkezett, hisz ekkorra már nem volt zsidó lakosa a városnak. S ez a három stádium kitermelt háromféle hozzáállást: voltak akik csendben és tétlenül figyelték az eseményeket, volt egy szűk réteg, amely tevékenyen közreműködött, ők voltak azok, akik ácsolták a gettók kerítését, akik rázárták a gyerekekre, felnőttekre, idősekre a vagonajtót. S volt egy harmadik réteg, akik embereket mentettek. Ők voltak a legkevesebben. – A zsidó vallás egyik legfontosabb üzenete, hogy segíteni kell a bajbajutottakon, akkor is, ha nem közülünk valók. Mindenki életében lehet olyan esemény, amikor döntenie kell, melyik csoporthoz akar tartozni. Ennek jegyében emlékezzünk – mondta a rabbi.

Dr. Áldozó Tamás polgármester egy személyes történetet mesélt el. Az egykori pápai csodarabbi, Jakob Grünwald követői rendszeresen tartanak zarándoklatot Pápán. Idén a polgármester, eleget téve a meghívásnak, velük töltötte a szombat délutánt. Beszélgettek a szokásaikról, ruházatukról, életükről, a tanulásról. A beszélgetések során kiderült, hogy többeknek vannak pápai gyökereik, hisz édesapjuk az itteni jeshivában tanult, az ő kötődésük, identitásuk alapja onnan eredeztethető. – Arra gondoltam, hogy ha a jeshiva megmarad, ha a tanító itt marad, ha ezek az emberek Pápán maradhatnak, akkor ma itt élnek közöttünk – mondta dr. Áldozó Tamás, majd hozzátette, hogy fontos a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület missziója, mellyel a múlt ezen szeletét ismét a köztudatba emelik, tanítanak, mesélnek, ünnepelnek, ahogy a zsidók tették, amíg tehették.

Ezt követően a jelenlévők összeállítást láthattak Végh Zsolt, a Pegazus Színház színészének előadásában. A szerkesztett műsorban Edit Eva Eger és Viktor Frankl holokauszttúlélők gondolatai hangzottak el, Itzhak Perlman hegedűművész dallamával keretezve. A megemlékezés végén a jelenlevők elhelyezték az emlékezés köveit a Tóraszekrény előtti lépcsőn.