A tapolcafőiek az ötvenedik rovátkát soha nem fogják elfelejteni – Pro Publico díjjal búcsúzott a város Apostol Páltól
Nyugdíjba vonul Apostol Pál, a Tapolcafői Református Gyülekezet 50. lelkipásztora. 28 évet szolgált a településen és ma, 65. születésnapján ünnepi istentiszteleten búcsúzott el szeretett közösségétől.
Az 1600-as évek óta Apostol Pál felmenői között minden generációban volt legalább egy lelkész vagy kántor. (Ez a hagyomány szerencsére nem szakad meg, hisz három gyermeke is hitoktató.) 1981-ben tett lelkészképesítő vizsgát, majd több helyütt is szolgált. 1994. szeptember végén költöztek Tapolcafőre. Mint mondta, egy bánatos gyülekezetbe érkeztek, mely vágyott arra, hogy egy helyben élő lelkipásztora legyen a közösségnek, aki a mindennapokat is a hívekkel tölti.
Apostol Pál kapuja mindig nyitva állt, ha otthon volt, s ha nyitva állt, akkor ő segített, fogadta a kéréseket, meghallgatta a panaszokat és figyelmeztetett arra is, hogy a hálaadás se maradjon el. Egy nagy családdá terebélyesedett a tapolcafői reformátusok csoportja. „A legnagyobb eredmény, amit elértem, hogy voltunk és vagyunk egymásnak, Isten igéjében” – mondta.
Az ünnepi istentiszteleten azt az igét választotta, mely elhívta gimnazistaként erre az útra. És kinyújtá az Úr az Ő kezét és megilleté számat és monda nékem az Úr: Íme, az én igéimet adom a te szádba! Jeremiás 1.9 Apostol Pál meghatottan állt az Úr asztalánál és felidézte a közel három évtizedet. Az istentiszteleteket, a koncerteket, a kiállításokat, ünnepeket és hétköznapokat, a munka és a pihenés pillanatait. Mint mondta az övé az ötvenedik rovátka a tapolcafői református lelkészeket számon tartó kopjafán, és kérte a gyülekezetet, hogy fogadják szeretettel az ötvenegyedik lelkészt is.
Az igehirdetést és az énekeket követően elsőként Márkus Mihály esperes köszöntötte Apostol Pált. Megköszönte szolgálatát, s hozzátette, hogy munkája áldás volt a közösség számára. Pályi Gábor atya a tapolcafői katolikus közösség jókívánságait adta át, felidézte az ökumenikus alkalmakat, s mint mondta, nemcsak munkatársat, hanem barátot és testvért is kapott Apostol Pál személyében.
A tapolcafőiek az ötvenedik rovátkát soha nem fogják elfelejteni, mondta dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, aki személyes hangú beszéddel búcsúzott. Dr. Áldozó Tamás polgármester Pro Publico díjjal köszönte meg Apostol Pál szolgálatát, tevékenységét. Kincses László versmondását követően Apostol Pál átvette a gyülekezet ajándékát, egy utazást a Szentföldre, ahova egész életében vágyott.
A gyülekezet könnyes szemmel és nehéz szívvel hallgatta búcsúzó pásztorát, de voltak mosolyok is a szép emlékek hallatán. Akár mosoly, akár könny, ott volt mögötte a szeretet. Apostol Pál egy bánatos gyülekezetbe érkezett és egy könnyes szemű gyülekezettől búcsúzott. A köztes 28 évért most mindenki hálát ad.
