19. nap

141

Január 1-én kaptam meg a koronavírus elleni oltásomat és ennek örömére naplót indítottam, hogy mi történik velem nagyban és molekuláris szinten a következő 30 napban. Igyekszem közérthetően és helyenként illusztrálva bemutatni az eseményeket. Előre bocsátom, hogy a közérthetőség fontosabb szempont lesz, mint a tűpontos immunológia leírat, ezzel lehet nem egyetérteni, a kritikát szívesen fogadom. (Hogy miért vetemedek ilyenre, azt írás alján lehet megtalálni).

Nézzük mi a helyzet a 19. napon:

• MÉG MINDIG JÓL VAGYOK. Semmi oltással összefüggő tünetem nincs.
• Örömmel tudósítok arról is, hogy az Egyesült Államokban 14 napja oltást kapó kolléga is jól van.

Rengeteg megkeresés jön, hogy legyen szó a fejlesztés alatt lévő további vakcinákról, amelyek még nem rendelkeznek hatósági engedéllyel ma Magyarországon:

• Mindenekelőtt, nem bírom nem észrevenni a kérések egy része mögött álló politikai szándékot. Szerintem ez nagyon veszélyes. A koronavírus világjárvány kellős közepén, az alapján megítélni oltásokat, hogy azok milyen politikai kontextussal rendelkeznek, nagyon nem problémaorientált hozzáállás.
• A magam részéről feltételezem, hogy aki belevág egy többmilliárdos vakcina készítési projektbe, engedélyeztetési eljárásba, kiteszi magát a riválisok és szakmai bírálók gyanakvó hozzáállásának, annak nem érdeke veszélyes, vagy nem kellően hatékony oltást gyártani.
• Az engedélyezők – Magyarországon az OGYÉI – oldaláról pedig feltételezem, hogy csak olyan döntésekért vállalnak felelősséget, amelyről meggyőződtek, hogy valóban a közegészségügy céljait szolgálják. Az OGYÉI szakmaisága számomra rendkívüli, amit mindennap bizonyít, hogy a tevékenységi körükbe tartozó nagyon kényes területen elenyészően ritkán jelentkezik komolyabb probléma. Biztos vagyok benne, hogy tökéletesen tisztában vannak szerepük kiemelt fontosságával egy vakcina, vagy gyógyszer engedélyezése kapcsán, döntéseiket megalapozottan, hiteles adatokra támaszkodva hozzák. Messzemenőkig nem érzem magamat kellően feljogosítottnak, vagy akár tájékozottnak, hogy döntéseiket kétségbe vonjam. SZERINTEM AZ OGYÉI HITELESSÉGÉNEK ÉS SZAKMAISÁGÁNAK BÁRMILYEN MÓDON TÖRTÉNŐ KIKEZDÉSE ALAPJAIBAN TÁMADJA AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERT.
• Aki többet szeretne megtudni az engedélyeztetési eljárás részleteiről, annak ajánlom figyelmébe a Koronavírus vakcináció – szakirodalmi tallózó oldalt, amely nagyon értékes munkát végez lakossági és szakmai tájékoztatás terén és részletekbe menően foglalkozik az engedélyeztetési eljárással.

És akkor most az oltásokról:

• Az oltásoknak több típusát különböztetjük meg. Vannak, akik vakcina generációkról is beszélnek, én hatásmechanizmus alapján fogom csoportosítani az oltásokat, történelmi sorrendben – terjedelem hiányában erősen redukált formában:
• A legrégebb óta eredményesen használt oltások a heterológ oltások, amikor egy állat kórokozójával történik az immunizáció. Ilyen oltás volt Edward Jenner tehénhimlő oltása a fekete himlő ellen és ilyen alapú a ma is használ BCG oltás is a TBC ellen. Viszonylag sok mellékhatásuk van/volt, de történelmi jelentőségük ennek ellenére megkérdőjelezhetetlen, milliók életét mentették/mentik meg.
• Léteznek elölt kórokozóval történő vakcinák is. Ezek tartalmazzák a teljes kórokozót, jelenesetben a koronavírust, azonban működésképtelen állapotban. Ezek lényegesen kevesebb mellékhatással bírnak (igen ritka esetben autoimmun folyamatot indíthatnak, DE ennek jelentőségét túlbecsülni nem szabad, lásd az írás végén!), azonban ezeknél mindig komoly kihívás a kellő hatékonyság elérése. Ezért kell segítő anyagokat adni hozzájuk. Ilyen oltás a Salk oltás (gyermekbénulás ellen), a veszettség elleni aktív immunizálás és a szezonális influenza elleni oltások. Szintén milliók életét mentik meg folyamatosan.
• Élő, attenuált (legyengített) oltások hatékonysága igen kiemelkedő, mert valójában egy kontrollált fertőzés történik, ennek megfelelően a mellékhatásai között megjelenik a betegségszerű állapot kialakulásának veszélye. Ez extrém ritkán történik meg, de megtörténhet, ezért óvatosságból ezek az oltások alkalmazása mindig kérdés a súlyos immunhiányos betegek esetében. Ilyen oltás a mumpsz, a sárgaláz, vagy a kanyaró elleni oltás. Szintén milliók életét mentik meg – talán ezek a legsikeresebbek, ha a megmentett életeket nézzük.
• Kórokozó alegységet tartalmazó oltások. Ezek a kórokozó egy jellemző darabját tartalmazó oltások. Pusztán ennek a darabnak a beadása történik meg segédanyagok kíséretében és ez ellen alakul ki az immunválasz is. Értelemszerűen itt a betegségszerű állapot nem szerepel a mellékhatások között, mellékhatásai és hatékonysága az elölt kórokozós vakcinákhoz hasonlít, de gondos alegységválasztás esetén, tovább csökkenthető a mellékhatások gyakorisága. Ilyen vakcina típus például a hepatitisz B elleni oltás, vagy a HPV elleni oltás. Bár eddig is szép eredményt értek el, de igen komoly elvárásokkal vagyunk velünk szemben a jövőre nézve is (pl. a méhnyak-rák visszaszorítása a HPV oltással).
• A legújabb RNS és DNS alapú oltások az alegység oltások alacsony mellékhatás rátáját és az attenuált kórokozót tartalmazó oltások nagy hatékonyságát ötvözik azáltal, hogy csak egy gondosan kiválasztott fehérje kerül kifejezésre a szervezetünkben, de az a vírusfertőzést utánzó módon. Bár ezen oltások tudományos vizsgálata több mint 20 évre tekint vissza, és zajlottak már klinikai vizsgálatok is ebola, zika oltással, de rendszeresítésre még nem kerültek eddig. Nagyon ígéretes és biztonságos technikának tűnnek (ezeket a technikákat vizsgálták a legalaposabban, a leghosszabb ideig és tesztelték a legtöbbet mielőtt forgalomba kerültek volna), de a hatásosságuk kapcsán számos kérdés még tisztázásra vár.
• Mindezek alapján látható, hogy többféle vakcina technológia létezik, mindegyik több erősséggel és gyengeponttal is rendelkezik. Az is logikus, hogy minél több típus áll rendelkezésünkre a koronavírus elleni harcban, annál személyre szabottabban tudunk oltást választani.
• A mellékhatások kapcsán fontos leszögezni, hogy egyik típusú oltás mellékhatása sem közelíti meg a tényleges koronavírus fertőzés mellékhatásait. Pl. HA AZ ELÖLT VAKCINA AUTOIMMUNITÁST OKOZNA VALAKINÉL, AKKOR A TÉNYLEGES VÍRUSFERTŐZÉS SOKKAL NAGYOBB VALÓSZÍNŰSÉGGEL OKOZNA AUTOIMMUNITÁST; VAGY HA FÉLÜNK EGY MRNS VAKCINA MUTAGÉN HATÁSÁTÓL, AKKOR MILLIÓSZOR JOBBAN KÉNE FÉLNI AZ IGAZI VÍRUSFERTŐZÉS MUTAGÉN HATÁSÁTÓL STB.

• Lezárásként: Még jóval az „Oltásom története” naplóm előtt azt írtam, hogy az ELSŐ oltást adatnám be, ami véd a koronavírus ellen. Most azzal pontosítanám, hogy BÁRMELYIKET, amelyet ELSŐKÉNT ENGEDÉLYEZ AZ OGYÉI ÉS HOZZÁFÉREK. Ez persze az én döntésem, rám vonatkozik csak. Mindenkinek magának kell a döntést meghoznia, ehhez pedig mi a tájékoztatást tudjuk hozzátenni.

Folytatás holnap.

A nevem Lőrincz M. Ákos. A naplót magánemberként vezetem, egyébként a Semmelweis Egyetemen szereztem PhD fokozatot immunológia témában. Jelenleg belgyógyászként a Szent György Kórház kardiológia osztályán dolgozom, de most a COVID járvány miatt az intenzív osztályon igyekszem segíteni koronavírus fertőzöttek ellátását. Félállásban továbbra is a SE Élettani Intézetének adjunktusa vagyok, kutatási területem az immunrendszer és kórokozók interakciója és az extracelluláris vezikulák. Kevesebb jelenjen meg

A papesvideke.hu oldalon megjelenő valamennyi írást és képet szerzői jog véd. A cikkek és képek üzleti célú felhasználása kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető a web(kukac)papaesvideke.hu címen. Megértésüket köszönjük!