20. nap

143

Január 1-én kaptam meg a koronavírus elleni oltásomat és ennek örömére naplót indítottam, hogy mi történik velem nagyban és molekuláris szinten a következő 30 napban. Igyekszem közérthetően és helyenként illusztrálva bemutatni az eseményeket. Előre bocsátom, hogy a közérthetőség fontosabb szempont lesz, mint a tűpontos immunológia leírat, ezzel lehet nem egyetérteni, a kritikát szívesen fogadom. (Hogy miért vetemedek ilyenre, azt írás alján lehet megtalálni).

Nézzük mi a helyzet a 20. napon:

• MÉG MINDIG JÓL VAGYOK. Semmi oltással összefüggő tünetem nincs.
• Örömmel tudósítok arról is, hogy az Egyesült Államokban 15 napja oltást kapó kolléga is jól van.

Nézzük, hogy hatnak molekuláris szinten az immunerősítők:

• SEHOGY.
• NINCS IMMUNERŐSÍTŐ GYÓGYSZER. Nincs immunerősítő vitamin. Nincs immunerősítő titkos gyökér. Nincs immunerősítő reggeli fokhagymás pálinka. Nincs immunerősítő méhpempő, aloe vera, csukamájolaj, homeopátia, magnézium, cápauszonyszőr, ginseng, nyomelem, recept, elixír, kristály, wukinyál stb. Tényleg nincs. Ez van.
• Itt akár abba is lehetne hagyni a mai eszmefuttatást, de nem ússza meg ennyivel az olvasóm.
• Az elmúlt napokban igyekeztem bemutatni, hogy milyen nagyszerű az immunrendszerünk. Az evolúció és az evolúciós harc munkálta ilyenné (a tisztázás kedvéért, az evolúció ténye egyáltalán nem zárja ki azt, hogy Isten, vagy más felsőbbrendű teremtette/alkotta világot és annak szabályait). Egészséges emberek esetében nincs mód további immunerősítésre, ha lett volna erősítésre szoruló gyenge pont, akkor az kiszelektálódott volna.
• DE NAGYON IS LEHET GYENGÍTENI AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉT. Lehet gyengíteni dohányzással, stresszel, mérgekkel (pl. alkohol), nem teljes értékű táplálkozással, elhízással, elégtelen öltözködéssel, fáradtsággal. Továbbá számos betegség is gyengíti az immunrendszert: pl. a cukorbetegség, a depresszió, autoimmun betegségek, allergia, érbetegségek, szívelégtelenség, tüdőbetegségek, veseelégtelenség stb. Sőt, bizonyos gyógyszerek is gyengítik az immunrendszert: pl. szteroidok, immunmodulánsok, kemoterápiás szerek stb.
• Ha „immunerősítésről” beszélünk, akkor elsődleges ezen gyengítő faktorok kiiktatása, vagy hatásuknak lehetőség szerinti mérséklése. Pl: Dohányzás abbahagyása, egészségtelen mértékű stressz kerülése, vagy stresszkezelési technikák elsajátítása, alkohol kerülése, teljes értékű mértéktartó diéta, vagy ha valamilyen speciális étrendet tart valaki, akkor a hiányzó vitaminokat, nyomelemeket, rostokat, esszenciális aminosavakat és zsírokat stb. pótolni kell. Ha valakiben felmerül a gyanú, hogy esetleg valamilyen tápanyag hiányállapot áll fenn nála (pl. felfedezi skorbut, vagy a beri-beri tüneteit), akkor nyugodtan vehet egy multivitamint, azzal immunológiai szempontból biztosan elegendő vitamint és nyomelemet visz majd be. Viszont, soha semmilyen validált vizsgálat nem igazolta nagy dózisú C, vagy D, vagy X, Y, Z vitamin immunerősítő hatását normál vitaminszintű embernél. Így aztán jóval fontosabbnak tűnik, hogy az időjárásnak megfelelően öltözzük fel.
• Az immungyengítő betegségek esetében a lehető legpontosabb kezelés segíthet: pl. céltartományba szorítani a vércukorértékeket, kezelni a depressziót, beadni az influenzaoltást a szívelégteleneknek stb.
• Immunmoduláns gyógyszerek esetében fontos a lehető legalacsonyabb hatékony dózisok alkalmazása és a beteg rendszeres kontrollja, a veszélyeztető állapotok felismerése céljából.
• Ha gyengítő faktorokat megzaboláztuk, akkor további lehetőségünk az immunrendszer trenírozása. Erre valók az oltások és bizonyos oltáselven működő gyógyhatású készítmények (ez utóbbiak mögött sincs egyértelmű evidencia). Az oltásokra bővebben nem térnék ki most.
• Gyógyszerek esetében még elő szoktak kerülni az antibiotikumok is. Az antibiotikumok nem tekinthetők immunerősítőknek, mert jellemzően nem az immunrendszerre hatnak, hanem a kórokozókra.
• Végezetül a sportolás és a szex szokott még elő immunerősítőként. A rendszeres, nem túlzásba vitt sport kétségtelenül csökkenti a fertőzéses betegségek kialakulásának gyakoriságát, de valószínűleg itt is inkább arról van szó, hogy ha nem sportolunk az egy gyengítő faktor, egyfajta hiányállapot és ezt szünteti meg a testmozgás. Ez lehet a helyzet a nemi élettel is.

Folytatás holnap.

A nevem Lőrincz M. Ákos. A naplót magánemberként vezetem, egyébként a Semmelweis Egyetemen szereztem PhD fokozatot immunológia témában. Jelenleg belgyógyászként a Szent György Kórház kardiológia osztályán dolgozom, de most a COVID járvány miatt az intenzív osztályon igyekszem segíteni koronavírus fertőzöttek ellátását. Félállásban továbbra is a SE Élettani Intézetének adjunktusa vagyok, kutatási területem az immunrendszer és kórokozók interakciója és az extracelluláris vezikulák.

A papesvideke.hu oldalon megjelenő valamennyi írást és képet szerzői jog véd. A cikkek és képek üzleti célú felhasználása kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető a web(kukac)papaesvideke.hu címen. Megértésüket köszönjük!