21. nap

150

Január 1-én kaptam meg a koronavírus elleni oltásomat és ennek örömére naplót indítottam, hogy mi történik velem nagyban és molekuláris szinten a következő 30 napban. Igyekszem közérthetően és helyenként illusztrálva bemutatni az eseményeket. Előre bocsátom, hogy a közérthetőség fontosabb szempont lesz, mint a tűpontos immunológia leírat, ezzel lehet nem egyetérteni, a kritikát szívesen fogadom. (Hogy miért vetemedek ilyenre, azt írás alján lehet megtalálni).

Nézzük mi a helyzet a 21. napon:

• MÉG MINDIG JÓL VAGYOK. Semmi oltással összefüggő tünetem nincs.
• Örömmel tudósítok arról is, hogy az Egyesült Államokban 16 napja oltást kapó kolléga is jól van.

Friss hír, hogy az OGYÉI ideiglenes gyógyszer alkalmazási engedélyt adott ki két DNS alapú koronavírus ellenes vektorvakcinára. Vonatkozó fázis 3 vizsgálatok. (a vizsgálat lezárulta előtt, a gyártó által közölt adatok)

• Ez még nem jelenti azt, hogy megkezdődhetnek az oltások ezen vakcinákkal. Egyrészt szükség van egy Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK, régebb ÁNTSZ) általi vizsgálatra is, és valószínűleg nincs is nálunk ilyen vakcina még.
• Az RNS-alapú vakcinákhoz hasonlóan ezek a vakcinák is relatív új technológiát testesítenek meg, azonban fontos leszögezni, hogy kísérletek kb. 20-30 éve zajlanak ilyen típusú vakcinákkal. Az első DNS alapú vakcináról szóló kísérletes munkát 1993-ban publikálták.
• Ezen koronavírus vakcinák működési elve röviden: koronavírus tüskefehérjét kódoló DNS szakaszt készítenek, amelyet egy adenovírusba jutatnak. Ez az adenovírus kerül beadásra az oltással és az jutatja be a DNS darabkát a sejtekbe, azon belül is a sejtmagba. A későbbiekben erről a DNS darabról több mRNS készül, amelyek kijutnak a sejtplazmába, ahol a tüskefehérjék gyártása megtörténik. Ezek a tüskefehérjék kerülnek majd bemutatásra és váltják ki az immunválaszt.
• Ez a folyamat tehát egy lépéssel hosszabb, mint az mRNS alapú oltások esetében, mert itt az mRNS megjelenését a DNS-RNS átíródás előzi meg. A módszer előnye a már engedélyezett mRNS oltásokhoz képest, hogy kevés DNS-ből több mRNS kerül átíródásra, stabilabb az mRNS jelenlét a sejtplazmában, ráadásul a DNS egy sokkal strapabíróbb anyag könnyebb kezelni. Hátránya, hogy bár az alkalmazott adenovírus vektort képtelenné tették az elszaporodásra, így önmagától betegséget sem tud okozni, de korábban már találkozhattunk vele „élesben”, így rendelkezhetünk ellene védettséggel. Ez esetben az immunrendszerünk azelőtt lefülelheti a szállító vírust, hogy az abba csomagolt DNS célba jutna, így nem biztos, hogy hatékony lesz az oltás. Ezt a problémát azzal mérsékelték, hogy állati eredetű adenovírust, vagy ritkán előforduló humán adenovírust használtak szállítónak. Az adenovírusok hatékonysága egyébként egészen lenyűgöző, saját kísérletes tapasztalataim alapján könnyen és biztonságosan kezelhetőek, fertőzési képességük pedig a 100%-ot közelíti sejttenyészet esetében.
• A DNS alapú oltások esetében a leggyakrabban az a vád hangzik el, hogy képesek integrálódni a fertőzött sejt génállományába, és mutációt okoznak. Számtalan publikáció bizonyította, hogy ennek az esélye elhanyagolhatóan kicsi, de a személyes kedvencem az a vizsgálat, ami a spontán mutációs gyakorisághoz hasonlítja a DNS-oltás mutációt okozó hatását. Ők azt tapasztalták, hogy három nagyságrenddel ritkábban okoz a DNS-oltás mutációt, mint amekkora a spontán mutáció esélye.
Magyarul, ebben a percben, bennem, bármi egyéb behatás nélkül történő véletlen mutációk számánál 1000-szer ritkábban okoz mutációt a DNS-alapú oltás. Ehhez képest nyáron 5 percet álldogálni a tűző napsütésben, egy komplett génsebészeti kezelés.
• Ha ez mégis megtörténne, akkor még mindig csak ott vagyunk, hogy tüskefehérje DNS integrálódott a mi DNS-ünkbe – ez az a folyamat, ami az mRNS oltások esetében varázslat segítségével sem menne (Oltásom története 4. nap). Ezután még a 4. napnál leírt 6-7-8 pont még mindig védene minket a bármiféle kellemetlen hatástól.
• SZÓVAL EZEK ALAPJÁN KIJELENTETHETŐ, HOGY A DNS-ALAPÚ OLTÁS KÁROS GENETIKAI KÖVETKEZMÉNYÉNEK AZ ESÉLYE GYAKORLATILAG NULLA. Nem is figyeltek meg ilyesmit sem a zika-, sem az ebola-vírusok elleni DNS-vakcinák vizsgálatakor.

Folytatás holnap.

A nevem Lőrincz M. Ákos. A naplót magánemberként vezetem, egyébként a Semmelweis Egyetemen szereztem PhD fokozatot immunológia témában. Jelenleg belgyógyászként a Szent György Kórház kardiológia osztályán dolgozom, de most a COVID járvány miatt az intenzív osztályon igyekszem segíteni koronavírus fertőzöttek ellátását. Félállásban továbbra is a SE Élettani Intézetének adjunktusa vagyok, kutatási területem az immunrendszer és kórokozók interakciója és az extracelluláris vezikulák.

A papesvideke.hu oldalon megjelenő valamennyi írást és képet szerzői jog véd. A cikkek és képek üzleti célú felhasználása kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető a web(kukac)papaesvideke.hu címen. Megértésüket köszönjük!