A magyar kultúra napját ünnepeljük

440
Kép: internet

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

A napról való megemlékezés ötletét Fasang Árpád zongoraművész vetette fel 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának.” Az emléknapon a magyarság szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről, kiállításokkal, koncertekkel, könyvbemutatókkal és egyéb programokkal. Idén ez a járványhelyzet miatt elmarad.

A magyar kultúra napján ezúttal az emléknap jelentéséről, a hagyományokról kérdeztük a belvárosban a járókelőket.

Bognár Zsuzsanna nyugdíjas pedagógus számára a magyar kultúra napja egy fontos nap az év során, hiszen, aki nem ismeri a gyökereit, a múltját, nem boldogul az életben. A gyerekeket meg kell tanítani a kultúra fontosságára és jelentőségére.

– Ma osztottam meg Kölcsey Ferenc: Huszt című költeményét a közösségi médiában, mert szerintem ebben a versben benne van minden, ami a magyarságról szól. Szeretem a verseket, a zenét. Unokaöcsém operaénekes, ezért kedvelem az operát is, de szeretem a könnyűzenét és a magyar nótákat – mondta Bognár Zsuzsanna, aki kiemelte, a magyar kultúra számára az életet jelenti, sokszor átsegítette már a nehéz napokon. Azt mondják, hogy nyelvében él a nemzet, de a kultúrájában is.

Kovács Dávid számára a magyar kultúra napja a Himnusz születését jelenti. Fontosnak tartja, hogy ezen a napon minden magyar ember emlékezzen a kultúrára, amelyet elődeinktől vettünk át.

Somfai Györgyné szerint a magyar kultúra nélkül nem lehet élni.

– Nagyon lényeges, hogy utódaink is megismerjék a magyar kultúrát, vagyis azokat az értékeinket, amelyektől magyarok vagyunk. Rendszeresen olvasok újságot, nézem a helyi televízió híreit. Számomra a magyar kultúra a mindennapjaim része – tudtuk meg a hölgytől, aki hozzáfűzte, régebben a barátnőivel rendszeresen részt vettek a városunkban szervezett ünnepségeken is.

László-Szabó Ibolyának a magyar kultúra a régi értékek átadását jelenti az utókornak.

– Fontos, hogy a gyerekek megismerjék a régi verseket, meséket Benedek Eleken keresztül. Nekik ezeket ismerniük kell ahhoz, hogy tudják, mit jelent a magyar kultúra. Mi ennek szellemében neveljünk a gyermekeinket is, vagyis minden este olvasunk nekik mesét – mondta a hölgy, s hozzáfűzte, rendszeresen részt vesznek a városi ünnepségen, valamint a fúvószenekar koncertjeire is mindig elmennek.

Csomai Enikő szerint a magyar kultúrát mindenkinek ismernie kellene a magyar hagyományok mellett.

– Húsz éve jöttem át Erdélyből Magyarországra. Én kint is magyarnak vallottam magam. Úgy gondolom, a Székely himnuszt tudnia kéne minden magyarnak. Sajnos, manapság már sokan nem ismerik a gyökereinket, hagyományainkat, pedig ez elengedhetetlen része a kultúrának. Sok ember számára a karácsony és a húsvét sem a kultúráról, hanem sokkal inkább csak az ajándékozásról szól. Jó lenne, ha minden magyar tudná, hogy augusztus 20-án mit ünneplünk, s nem csak az jutna eszébe, hogy tűzijáték, szabadnap van olyankor. Én, amikor tehetem, részt veszek a városi megemlékezéseken, ünnepélyeken, és ha időm engedi, kiállításokra, komolyzenei koncertekre, könyvbemutatókra is elmegyek, de olvasok is – mondta Csomai Enikő.

A papesvideke.hu oldalon megjelenő valamennyi írást és képet szerzői jog véd. A cikkek és képek üzleti célú felhasználása kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető a web(kukac)papaesvideke.hu címen. Megértésüket köszönjük!