Képviselői munka pandémia idején

484
Fotó: Pintér Ádám

Egy évvel ezelőtt még senki nem gondolta volna, hogy soha nem látott nehézségek elé állít minket a 2020-as esztendő. Az élet minden területén akadályokat gördített elénk a koronavírus-járvány, a mindennapjainkban számos korlátozással kellett szembesülnünk. Arról, hogy a döntéshozók számára milyen kihívásokat hozott 2020 és hogyan készülnek az előttünk álló hónapokra, dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselőt kérdezte a Pápa Városi Televízió, mai közéleti magazinműsorában.

– A járványhelyzet valóban felülírt mindent, amit a korábbiakban elképzeltünk, így a törvényalkotás munkáját, a kormányzati munkát és valamennyiünk életét is – az egészségügytől a vendéglátásig az élet minden szegmensét érintették a korlátozások. Ehhez igazodott a törvényalkotási munka is, hiszen 181 törvény született a Parlamentben, ebből 55 új törvény, a többi módosítás. A pandémiával kapcsolatban az első félévben 58 törvényt hoztunk, a második félévben pedig 70-et.

– Ezek mindegyike az egészségüggyel összefüggő döntés volt?

– Ez nem kizárólag egészségügyi törvényhozást jelent, ebbe a körbe tartoznak a gazdaságélénkítési program, a gazdaságvédelmi akcióterv, valamint a családvédelmi akcióterv részeként alkotott jogszabályok is. De természetesen születtek közvetlenül a válságkezeléssel összefüggő törvények is.

– A járványhelyzet idején eddig talán soha nem látott társadalmi összefogás volt tapasztalható. Ön hogyan látja ezt?

– Ha a közvetlen lakókörnyezetemet, Pápát nézem, akkor csak felsőfokban tudok erről beszélni. Amit az önkormányzat, az önkormányzati intézmények – élén a szociális intézménnyel –, az egészségügyi intézmények, a kórház és az ehhez csatlakozó civil önkéntesek tettek, arról valóban csak elismeréssel lehet szólni. Azonban a társadalmi összefogásról szólva azt is meg kell említeni, hogy talán egyetlen hely volt, ahol ez nem valósult meg, az maga az Országgyűlés. Az ellenzék tavasszal mondvacsinált okokra hivatkozva semmit nem szavazott meg és ősszel is sok esetben gördítettek akadályokat a munkánk elé. 

Ezenkívül azt is hozzá kell tenni, hogy míg az első hullám idején nagy fegyelmezettséget tapasztaltunk, részben a lazuló fegyelemnek köszönhetően, másrészt a helyzetünkből adódóan itt Közép-Európában, a járvány második hulláma jóval erőteljesebb volt, mint a tavaszi első hullám. Úgy gondolom, ezen is sikerül úrrá lenni, hisz az elmúlt napok járványügyi adatai csökkenést mutatnak.

– Úgy látja, hogy eredményre vezettek a hónapokon át érvényben tartott korlátozó intézkedések?

– Ha megnézzük, a tavaszi teljes elzárkózás kifejezetten eredményes volt, de az élet nem állhat meg. A cégeknek, az iskoláknak, az egyetemeknek működniük kell, nem lehet mindentől elzárni magunkat, hiszen ha nincs munka, nincs termelés, nincs jövedelem, az ország padlóra kerül és onnan már nagyon nehéz felállni – emlékezzünk csak a 2008-10-es pénzügyi válságra, ami komoly nehézségeket okozott. Ezt szerettük volna elkerülni és a biztonságot megtartva, de az életet újraindítva haladtunk tovább. Mindeközben meg kellett találnunk azt a formát – ágazati támogatásokkal, adócsökkentésekkel, járulékcsökkentéssel – mely segíti a cégeket, a munkájukat vesztett embereket ebben a nehéz helyzetben.

Nagy jelentősége van annak, hogy hazánkban is megkezdődhetett az oltás, ami önkéntes. Mára kétmillió körül van azok száma, akik jelezték az igényüket, én magam is elsők közt jelentkeztem és édesanyámat is regisztráltuk. Erre biztatok mindenkit, hisz ez egy olyan védelmet jelent a vírus ellen, amellyel magunkat és a környezetünkben lévőket is megóvhatjuk.

– Mely területek állnak a kormányzati munka középpontjában, ha a vírushelyzet enyhülését követő időszakot tekintjük?

– Mindenképpen hangsúlyos terület a gazdaságélénkítés. Fontos a munkahelyek megóvása, lényegesek az ágazati támogatások, de a jövőben még olyan intézkedések állnak ellőttünk, mint a 25 év alattiak SZJA mentességének megteremtése, és már az idei évben megkezdtük a 13. havi nyugdíj visszaépítését is. Ugyanakkor arra is készülünk, hogy megvizsgáljuk, hazánk hogyan láthatja el saját magát élelmiszerrel, nagyon kevés ország mondhatja el magáról, hogy önellátó, de nálunk jók a termőhelyi adottságok, komoly támogatások érkeznek a mezőgazdaságba, így erre jó esélyünk van. Szintén fontos a Magyar Falu Program, ami komoly fejlődési lehetőséget biztosít a kistelepüléseknek.

– A Magyar Falu Program és a vidéket támogató egyéb kormányzati döntések már érzékeltetik a hatásukat az ön választókerületében?

– Azt hiszem, hogy válság idején komoly eredmény, ha a települések polgármestereinek többségétől azt hallom, hogy bár nagyon nehéz volt, de mégis sikerült előrelépéseket elérni. Ehhez kellettek a helyi összefogás mellett a Magyar Falu Program és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatai is. Gondoljunk csak Pápára, ahol többek közt a TOP-os pályázatoknak köszönhetően, a 19. század óta nem látott fejlődésnek lehetünk tanúi. A fejlesztések előrelépést jelentenek, könnyebbé, kulturáltabbá válik az életünk. Sokan ezzel is elégedetlenek, több fejlesztést szeretnének látni, de tudomásul kell venni, hogy 30-40 év a lemaradásunk Nyugat-Európához képest és most ráadásul válságkezelés is zajlik, így minden előrelépés nagy eredmény.

A papesvideke.hu oldalon megjelenő valamennyi írást és képet szerzői jog véd. A cikkek és képek üzleti célú felhasználása kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető a web(kukac)papaesvideke.hu címen. Megértésüket köszönjük!